3Kőolaj és termékek7 termék · hónap végi zárókészlet
Készletnapok — az évek egymáson, a 90 napos minimummal
Hány napi átlagos nettó behozatalt fedez a vészhelyzeti kőolajkészlet. A sárga szaggatott vonal a 2009/119/EK irányelv szerinti minimum. A mutató havonta ugrálhat: a nevező (a napi nettó behozatal) is változik, tehát a készletnapok akkor is csökkenhetnek, ha a fizikai készlet nem.
idei évkorábbi éveka korábbi évek 10–90. percentilise
Olajtermék-készlet összesen — az évek egymáson
A hónap végi kőolaj- és olajtermékkészlet együtt. Kevésbé szezonális, mint a gáz, de a készletcserék és a finomítói leállások itt is látszanak.
idei évkorábbi éveka korábbi évek 10–90. percentilise
Hónapról hónapra — idén, tavaly és az ötéves átlag
Ugyanaz az adat, mint az évösszevetésen, csak itt a különbség MÉRETE olvasható le, nem a
minta. Ahol az idei oszlop rövidebb a szürkénél, ott az adott hónapban kevesebb a készlet, mint az
elmúlt öt év átlagában volt ilyenkor.
A termékenkénti zárókészlet a teljes hazai készletet jelenti — a stratégiai
tartalékot és a piaci szereplők forgókészletét együtt. A kettőt az Eurostat külön kódon is közli;
ha kell, azt is felvesszük.
Olajtermék-készlet — nemzetközi összevetés
Ugyanaz a mérés, ugyanabból a forrásból, más területre. A kérdés nem az, ki van
feljebb, hanem hogy a görbék EGYÜTT mozognak-e: az együttmozgás közös okra utal (időjárás, piaci ár),
a szétválás hazai döntésre. A nagyságrendek nagyon eltérnek, ezért minden sor a SAJÁT időszaki átlagához viszonyítva látszik (átlag = 100). A jelmagyarázatban a tényleges legfrissebb érték áll, a saját mértékegységében.
Magyarország 3 540 ezer tonnaEurópai Unió (27) 156 016 ezer tonna
Forrásokminden szám mögött ott a forrás és a lekérés ideje
Mert a készlet szezonális. A gáztároló nyáron telik, télen ürül; egy februári és
egy szeptemberi szám két különböző dolog, és összehasonlítani őket félrevezető. Az évek egymásra
fektetve viszont pont azt mutatják meg, amit tudni akarunk: idén ilyenkor több van vagy kevesebb,
mint amennyi ilyenkor lenni szokott.
Miért ugrál a készletnapok száma?
Mert nem csak a számláló mozog. A készletnap a vészhelyzeti kőolajkészlet és az
átlagos napi nettó behozatal hányadosa — ha a behozatal megugrik, a készletnapok akkor is
csökkennek, ha a tartályokban ugyanannyi olaj van. Egy egyszeri mély hónap tehát nem feltétlenül
készletkivonás; a trendet kell nézni, nem az egyes pontot.
Miért a hónap végi állapot?
Az Eurostat havi energiastatisztikája hónap végi zárókészletet közöl, és ez az
egyetlen olyan idősor, ami tíz évnél hosszabb, egységes módszertanú és uniós összevetésre is
alkalmas. Napi felbontású adat is létezik (a tárolói adatközlés és a GIE AGSI), az viszont csak a
gázra vonatkozik és rövidebb a története — ha bekerül, külön sorozatként fog, nem ennek a
felülírásaként.